Csisztu Zsuzsa nagykövetünk hatalmas nemzetközi sikerei

Szerző: Naturcomfort

“Egy erős nő”

Hatalmas nemzetközi szakmai sikert ért el Csisztu Zsuzsa, aki akár saját magával kapcsolatban is megfogalmazhatta volna a fenti címet, hiszen évtizedek óta elismert helyet foglal el a férfiak uralta sportújságíró világban. Ugyanakkor a  “A strong Woman – Egy erős nő” címet viselő, a korábbi négyszeres tornász olimpiai bajnok, román színekben versenyző Szabó Katiról írt, a Presztízs Sport magazinba készült portréját a hatalmas tekintélyű nemzetközi zsűri 119 ország, nyolc kategóriában meghírdetett 1273 pályaműve közül a világ ötödik legjobb cikkének választotta a “Best Colour Piece”, vagyis az úgynevezett “színes portré” kategóriában a Lausanne-ban, a napokban lezajlott díjkiosztó gálán. Magyaroszágról 21 nevezés érkezett számos kategóriában mint például sportfotó, vagy éppen videofilm, éppen ezért hatalmas eredmény, hogy Zsuzsa magyar nyelven készült írása, s annak angol fordítása képes volt így megérinteni a zsűritagokat.

Imádtam ezt az írást! Őszinte volt és megható, ugyanakkor minden szava valódi emlékeken alapult, s olyan szerző tollából készült, aki tökéletesen és mélyen ismeri belülről a sportvilágot és az embereket.

nyilatkozta Donna de Varona, a 11 fős nemzetközi zsűri egyik elismert tagja, korábbi olimpiai bajnok, világcsúcstartó amerikai úszónő, aki már 17 évesen az amerikai ABC televíziós társaság első, és máig leghíresebb sporttelevíziós műsorvezetőnője volt, s nőjogi aktivistaként, nagy respekttel fogadták Washingtonban és nemzetközi szervezetekben is.

Zsuzsa nehezen tudja kiemelni a kedvenc részeit a cikkből, mert minden szavát hatalmas átéléssel írta le, hiszen nagyon emberi és fájdalmas emlékek tolultak fel Katinál azt követően, hogy 33 év után újra találkozott a szerzővel. Különleges randevú volt ez,  most nem a tornateremben, hanem a sok koplalás után végre egy cukrászdában, tavaly januárban, itt  Budapesten:

“Azt sem tudtam, hogy mi a világ. Mindenki elfelejtett. Egyik napról a másikra. Hirtelen felszedtem harminc kilót, olyan lettem mint egy labda, egy formám nem vót”

mesélte fájdalmasan a cikkben Zsuzsának Kati, ízes szavakkal. “Rettenetesen nehéz idők voltak, senki nem segített és mindent meg kellett tanulnom, még tanulni is, mert semmihez nem értettem, csak a tornához. (…) Ma befejeztem a tornát és holnap kaptam egy seggberugást. Ennyi volt otthon az én tornám. Ennyi.” – emlékezett keserűen Kati a megbecsületlen évekről Romániában, amit követően szinte menekült onnan és végül Franciaországban telepedett le, ahol máig, immár 25 éve, nagyon szerény körülmények között él. De a valódi pokol ott várt rá, ahogy Zsuzsa maga is átélte, amit Kati mesélt neki könnyes szemmel, ime az idézet a cikkből:

Az első fiam ’95-ben született. ‘96-ban meg is halt.”

Uhh. Mint a legaljasabb, legváratlanabb gyomros. Úgy talált el ez a mondat. Egyszerűen nem voltam felkészülve egy ilyen hírre, ilyen őszinte és kendőzetlen tálalásban. Megszólalni sem tudtam pár másodpercig.  Ő folytatta, hogy könnyítsen a zavaromon. “Öthónapos volt. Egyszerűen elfelejtett levegőt venni…” Istenem! – szisszenek fel…Máig nem értem, hogy történhetett. Én egész életemben, tudod, három fiút akartam szülni. Három is volt. Az egyiknél, azt álmodtam, hogy kékszemű lesz. Az is volt. De már nincs. Ő már nincs többé nekünk.” Nem bírtam ezen a ponton a könnyeimmel – mert óhatatlan, hogy két fiúgyerekes anyaként az ember odaképzelje magát abba a székbe és megpróbálja megérteni a felfoghatatlant.”…

Zsuzsa cikke természetesen tovább meséli Kati gyötrelmeit, édesanyja, váratlan és máig feldolgozhatatlan halálát, Franciaországból hazafelé egy távolsági buszon, és az emiatt érzett lelkiismeret-furdalását, hogy miért engedte őt vissza Erdélybe. Zsuzsa empátiája, műfajismerete és őszinte, anyai, női érzései olyan erővel jelennek meg a cikkben, ami nagy elismerésre talált a világ legnagyobb hírűgynükségei, AP, Reuters, AFP és számos más szervezetet képviselő zsűrítagok körében.

Az is hatalmas elismerés, hogy Csisztu Zsuzsa írásával olyan külföldi kollégákat is megelőzőtt, mint például akik a BBC Sports-nál, a tekintélyes olasz La Gazetta Dello Sport-nál vagy épp az amerikai ESPN-nél dolgoznak, mások mellett.

“Kisgyerek, kisgond. Ez valami vicc?”

Azt hiszem ez a portré hatalmas inspiráció számomra a jövőben is, abban az értelemben, hogy érdemes mélyen és őszintén beszélgetni a riportalanyainkkal, mert akkor várhat őszinteséget az ember viszont is. A közelmúltban megjelent könyvem, a “Kisgyerek, kisgond. Ez valami vicc?” – című kötet is azt igazolja, hogy egy nő, egy anya képes lehet arra, hogy miközben imádja a családját, rajongva szeresse a hivatását is, és most ez hatalmas öröm, hogy ezt a szakmaszeretetet és minőségi munkát világszinten is elismerték. Remélem ezzel sok fiatal nőt ispirálhatok akár az újságírásban, akár a civil életben – mondta zárásként Zsuzsa.

Még több ajánlott blog Neked

Miért kapta az egyik legnépszerűbb termékünk a „családi” jelzőt? Biztosak vagyunk benne, hogy nincs olyan generáció a családon belül, akinek ne tudna...

Elolvasom »

“Ej, ráérünk arra még!” Nemcsak Petőfi, de bizonyára már te is sokszor mondtad, magadnak, hogy ráérsz még, várhat, majd holnap, majd holnaptól....

Elolvasom »

Korábban csak az idősebb generáció tagjainál volt elterjedt a visszeresség problémája. Manapság viszont a fiatalok is egyre kevesebbet mozognak, így nem csoda,...

Elolvasom »

Most INGYEN letölteheted!

Gyógyír-tár

Mit tartalmaz?

  • Az ízületi gyulladás lelki és orvosi okai
  • Dr. Vass László írása a lehetséges megoldásokról
  • 8+1 tipp a fájdalom kezelésére

 

Letöltöm a Gyógyír-tár füzetet »